Bizonyára mindenki hallott már olyan rémtörténeteket, amikor is valaki arról panaszkodott, hogy egy rovart, pontosabban csótányt talált a felszolgált ételben. Sajnos erre számtalan példa is adódott nem csak külföldi híradásokban olvashattunk erről, hanem hazánkban is előfordult egyszer-egyszer. El tudom képzelni, hogy mekkora sokkot jelenthetett ez annak, aki egy finom ebédet szeretne elfogyasztani mondjuk a kedvenc éttermében, vagy kirándulás, nyaralás alkalmával tér be egy eddig számára ismeretlen vendéglátóhelyre. Persze nem azt akarom mondani, hogy alaposan nézzük meg mit szolgálnak fel nekünk, vagy látogassuk meg mindig az étterem konyháját, ami persze nem lehetséges, igaz az ottani állapotok sokszor már ránézésre is árulkodóak lehetnek. De erre vannak olyan szervek, amelyeknek feladata az étkezéssel kapcsolatos szolgáltatók, éttermek, konyhák ellenőrzése. Ebben a bejegyzésben most a csótányokkal kapcsolatos érdekesebb, kirívóbb eseteket szeretném az olvasó elé tárni.

A csótányok mindent túlélő képességéről már-már legendák születtek. Azt állítják sokan, hogy még egy olyan atomtámadást is túl tudnának élni, amikor minden, s mindenki elpusztul, az emberek is a földön.Hiszen ez az a rovarfaj, amelyről elmondható, hogy csaknem háromszázötvenmillió éve küzd (gyakran az emberekkel szemben is ) sikeresen az életbemaradásért. Tehát elég idejük volt, a túlélésért való stratégiák elsajátítására.

Mi az amit tudnunk kell róla!

A csótány, mondhatjuk trópusi állat, de ma már ideális lakóhelyet talál az európai országok otthonaiban is, ahonnan szinte lehetetlen kiirtani őket. Nappal nagyon jól el tudnak rejtőzködni a szemünk elől, ebben segíti őket, hogy a testük erősen lapított, így kényelmesen elbújhatnak a különböző résekben, repedésekben, mivel a fényt nem kedvelik. Éjszaka indulnak tehát az élelem felkutatásra. Hogyan találják meg azt a sötétben? A csápjukon levő szaglószerveik segítik ebben, valamint a fejük oldalán található összetett szemükkel, és a potrohukon található, már a legkisebb légmozgást is érzékelő szőrszálaikkal tájékozódnak. Mindenevőnek mondjuk, hiszen a rágó szájszerveik segítségével egyaránt képesek elfogyasztani a növényi és állati eredetű élelmiszereket, esetleg a textilt, papírt, ragasztót, de néha, ha nincs más az emberi hajat is.A keményebb táplálékokat hányadékukkal oldják fel. Ha nem találnak ennivalót, akkor hetekig is bírják az éhezést, de víz hiányában azonban pár nap alatt elpusztulnak.

Hogy a lakásunkon belül hol találkozhatunk velük?

Elsősorban a vizes helyiségekben, például a fürdőszobában, a konyhában. a lefolyók környékén, pincékben, csatornákban. Főleg két fajta az, amelyek a környezetünkben fellelhetőek. Az egyik a körülbelül tizenöt milliméter nagyságú, világosbarna színű, német vagy ahogy sokan ismerik, a „muszkacsótány” amely gyakoribb. Nagyon gyorsan el tud szaporodni, hiszen egyetlen nőstény akár harmincötezer utódot is létrehozhat. Ez óriási szám! 30-60 nap alatt fejlődik ki, és körülbelül száz napig él.

A másik, nálunk is fellelhető csótányfaj Kelet-Ázsiából származik a három centiméter hosszúságot is elérő, fekete színű konyhai csótány. Ezek kicsit tovább élhetnek,akár két évig is. Ám százötven-négyszáz nap is kell ahhoz, mire a lárvából imágóvá vagyis kifejlett egyeddé serdülnek. Csak érdekességként említeném meg, hogy vannak olyan csótányfajok is, amelyeket egyes helyeken igencsak kedvelnek és meg is esznek az emberek, ilyen például a szinte féltenyérnyi nagyságú, és sziszegő hangot adó madagaszkári bütykös csótány, amit házi kedvencként terráriumban is tartanak gyakran.

Mit tehetünk ellenük?

Senki sem szeretné az otthonát csótányokkal megosztani, mit tudunk tenni, hogy ne költözzenek be hozzánk is? Ezeknek a rovaroknak az elszaporodásához elsődlegesen vízre, búvóhelyre és táplálékra van szükségük.. Nagyon fontos tehát az otthonunk tisztán tartása, a gyakori szellőztetés, a falak repedéseinek és a vakolat hiányainak kijavítása, a csővezetékek csatlakozásainak körbeszigetelése, ezek mind-mind jelentősen csökkenthetik a csótányfertőzés veszélyét. Ha észleltük a rovarok jelenlétét akkor a kihelyezett feromonos, ragasztós csapdák akár azonnali segítséget is adhatnak, elfogják az időnként betévedő egyedeket, meggátolva elszaporodásukat. De ha már megtelepedtek és elszaporodtak nálunk, akkor viszont ezek az intézkedések hatástalanok. A legjobb megoldás, ha azonnal hívjuk a rovarirtó céget, melynek a szakemberei hatásosan és gyorsan megoldják az irtással kapcsolatos problémánkat.

Bárhol, bármikor feltűnhetnek

Nemrég olvastam, hogy egy hölgy arról panaszkodott, az élelmiszerekkel együtt gyakran csótányt is hazavitt a hozzájuk nem messze lévő kisboltból. Ezt el is mondta a bolt eladójának, majd a vezetőjének is, aki aztán kihívta a rovarirtókat és kiderült, hogy a raktárban csótányok tanyáztak. A kicsi csótány nagyon apró, szinte még észre sem lehet venni. Ő is úgy figyelt fel rá, hogy egyik nap a pénztárnál lévő futószalagon látott egyet, szólt is a pénztárosnak, de ő azt mondta, hogy az csak valami hangyaféle lehet. Pedig jellegzetes volt a hosszú csápja, ami ugye a hangyának nincsen. Ha ilyen rovart fedeznénk fel még az üzletben, mindenképp tegyük szóvá, s ajánlatos mindenkinek, hogy alaposan nézze meg a szatyrát, hogy mit visz haza a boltból.

A másik, már már horrorba illő eset Kínában történt. Az egyik kínai étteremben a pincérnő azzal döbbentette meg az ott lévő vendégeket, hogy mikor meglátta az általa felszolgált ételben lévő csótányt, azt kivette és a vendégek szeme láttára elfogyasztotta. Mikor az ebédet rendelő üzletember észrevette a csótányt az ételben s reklamált, a felszolgáló, hogy bizonyítsa, ez teljesen normális dolog bekapta s le is nyelte a rovart. Ez az eset mint említettem Kínában történt egy hotel éttermében. A vendégek közül valaki gyorsan a mobiltelefonjával felvette az egész eseményt. De a vendég annyira megdöbbent a felszolgáló tettén, hogy egyszerűen szóhoz sem jutott, kifizette a számlát és pillanat alatt elhagyta az éttermet. A tulajdonosa természetesen elnézést kért az eset miatt, és azzal próbálta kimagyarázni, hogy a csótány valószínűleg főzés közben került bele az edénybe. Hozzátette azt is, hogy a pincérnőt már megbüntették, mivel nem fogadta el, hogy hibázott.

Azonban büfékben, vagy akár gyors éttermekben is időnként találkozhatunk szendvicsek között megbújó, vagy pizza alól elmászó, vagy épp a svédasztalos “tálcán kínált” rovarokkal. Ám a kiszolgáló személyzet általában előbb tud erről a problémáról, mint a gyanútlan vendég. Ha csak a fizetés után vesszük észre, hogy az étel „minősége” nem megfelelő, akkor a vendéglátó egység köteles azt kicserélni. De ez nem minden, hiszen a csótányok jelenléte már magában is olyan higiéniai körülményeket feltételez, ahol a csere nem jelenthet megoldást. Ez esetben joggal követelhetjük tehát a kártérítést is. S mindenképp azt, hogy vizsgálják felül honnan került a rovar a tányérunkra, s rovarirtással, takarítással oldják meg a csótánymentességet az adott konyhán, vendéglátóhelyen. Hisz ez mindenképp rossz fényt vet az üzletre, manapság már az ilyen hírek futótűzként terjednek az internet segítségével, s ki szeretne egy olyan helyen ékezni, ahol csótányt találhat a tányérján, vagy az ételében.

Remélem sikerült sok érdekes információval szolgálnom,de számtalan ilyen esetet lehetne még példaként felhozni. Mindenképp azt javaslom azonban hogy ha csótányokat találunk a lakásunkban, keressünk egy rovarirtással foglalkozó szakembert, aki majd megszabadítja az otthonunkat ezektől a rovaroktól.