Több cikken át annyi mindent megismertem én is és megismertettem az olvasóimmal is a csótányokkal kapcsolatban. Azt hittem, már kívülről fújom az egész “tananyagot” velük kapcsolatban, de rájöttem van még mit mondani róluk. S hogy most miért ők kerülnek újra terítékre? Annak az az apropója, hogy valamelyik nap takarítás közben, egy hosszúkás alakú barna bogarat láttam meg, aki nagyon gyorsan igyekezett egy apró résen beszuszakolni magát a laminált parketta szegélye alá..

Ám  gyorsabb voltam, és sikerült elkapnom,  amit igaz nem élt túl, de így volt időm legalább tanulmányozni. Csak remélem nem csótány! Futott át egyből az agyamon. De azóta sem láttam többet szerencsére, s reménykedem csak benne, hogy tényleg nem az volt, hisz tudjuk, ahol egy megjelenik, ott biztos több is van. Vagy még most kart beköltözni hozzánk “család nélkül” a tél közeledtével s így időben észrevettem! Ahogy megláttam átfutott a fejemben minden, amit eddig tudtam róla. De azért elevenítsük, fel ezeket az ismereteket egy kicsit mielőtt érdekes dolgokat mesélnék róluk még.

Mit is tudunk a csótányokról?

Erősen lapított a testűk,  de ovális körvonalú, többségben barna vagy fekete színű rovar. A fejük háromszög alakú lapos melyet egy korong alakú  úgymond nyakpajzs véd. Szemeik között találhatóak  a két hosszú csápjaik. A lábaikon úgynevezett  tapadólebenyek vannak s ezek miatt szinte hihetetlen, de képesek még   akár az üvegfalon is felmászni.
Csótányból rengeteg faj létezik körülbelül 4000 fajta világszerte, ám hazánkban szerencsére ezek közül csak 3 fordul elő főként, ezek a konyhai csótány, a német csótány, és az amerikai csótány. A rovartok feromon kibocsátásával eresnek és találnak  párt, és utána majd 7-12 nap múlva a nőstény hozzákezd a peterakáshoz, amely fajtól függ tehát  melyik fajtáról van szó, körülbelül 16-60 közötti darabszámot jelent.

Hogy kerül be hozzánk?

Sajnos, mint tudjuk már, nem csak az elhanyagolt lakás miatt költözik be hozzánk, így  tévhit az hogy takarítással megelőzhető a csótány megjelenése. Viszont igaz, hogy a tiszta lakást is épp úgy megszállhatják, de a koszos, piszkos, takarítatlan házban talán jobban előfordulhatnak. Az a probléma, hogy sokszor már csak akkor veszik észre sokan, mikor elszaporodtak nála, s akkor látják be, hogy ez téves felfogás volt, mikor a saját szemükkel látják a csótányinváziót.

Mit tehetünk, hogy ne jelenjenek meg nálunk?

Nem könnyű kérdés, s a válasz sem rá. Elég nehéz védekezni ellenük, hisz bárhonnan behurcolhatjuk mi is az otthonunkba, akár egy boltban vásárolt termékkel, vagy esetleg  egy üdülés alkalmával a táskánkban stb. De  megfertőzhetik a lakásunkat úgyis, hogy a csótány a “saját lábán” jön be a lakásunkba.

Mit is jelent ez?

Például átjöhet a szomszédból, vagy a pincéből, az őszi idő közeledtével akár az utcáról is, hiszen meleg helyet keresne magának. élen a hideg utcáról be a melegbe, vagy épp nyáron a forró levegő miatt a hűvösebb lakásba. De ezeken kívül még sajnos számtalan módja lehet annak, hogy  befészkeljék magukat nálunk. Ezért nagyon fontos a lakás folyamatos csótányirtása, ha észrevesszük a jelenlétüket, vagy például társas házakban is folyamatosnak kellene ilyen esetben lenni a rovarirtásnak, hogy ne tudjanak sehol sem elszaporodni.

Érdekes tények

Ezek után rá is térnék viszont olyan dolgokra, melyek lehet, sokaknak még ismeretlenek lesznek a csótánnyal kapcsolatban, amit esetleg még nem hallottál róla.

Mégsem élnék túl az atomháborút?

Régóta kering az a feltételezés, amit előző cikkemben már meg is említettem, hogy ha egy atomháború bekövetkezne, az emberiség biztosan nem élné túl, de a földünk állatvilága s a környeztünk sem. Akár egyedüli túlélőként nem is gondolnánk, de a csótányt tartották ennek ezidáig. Ám megdőlni látszik ez a feltételezés. Lehet a  csótányok mégsem bírják olyan jól a radioaktív sugárzást, mint ahogyan ezt addig hallottuk, és ahogy  a közhiedelem tartja.
Kiderült ugyanis, míg az emberek, persze  egyéntől függően körülbelül 4-10 egységnyi sugárzásba már belehalnak, addig a csótány 10 egységnyi sugárzással még életben tud maradni, de szaporodni már nem tud. 64-100 egységnyi sugárzásba viszont már közülük is mind belepusztul.
Kutatások derítették ki azt, hogy például egy  a közönséges muslicának 640 egységnyi sugárzás kell ahhoz, hogy elpusztuljon, tehát még ő is lekörözi ebben a csótányokat jócskán, nem is beszélve egy habrobracon nevű darázsfajról, amely 1800 egységnyi sugárzást is túlélhet. Tehát a csótányok ebben a kérdésben mondjuk úgy, elvesztették a csatát.

Furcsaságok

A csótányok szinte változatlannak tűnnek, amióta mintegy 300 millió esztendeje megjelentek a földön. Hihetetlen, hogy milyen régi fajról van szó, s azóta is életben tudtak maradni, szinte minden körülmények között, s majdnem minden földrészen megtalálhatóak.Ez a rovar csaknem teljesen  vak, így  érzékelői segítségével talál magának utat az élelem felé.

Miért tudnak ennyire elszaporodni? Nézzünk erre is egy példát. Itt van, mondjuk a német csótány. Egyetlen egy ilyen rovar és az ivadéka egy év alatt akár 300.000 csótányt is reprodukálhat. Félelmetes szám ugye?

Tisztaságmániások

Szerintem ezt sem igen hallottuk még  eddig, hogy a csótányok mennyire  tiszta állatok lennének. Hisz szerintem nincs ember, aki ha látja, őket ne borzongana bele, vagy futkosna a hátán a hideg és ne tartaná egy gusztustalan és kártékony állatnak.  De mégis elmondható róluk hogy gazából, szinte folyamatosan tisztálkodnak! Ezzel kapcsolatban végeztek s egy kíséretet, amikor is egy koszos felületen
végig sétáltattak egy csótányt, aztán egy ember is végighúzta az ujját ugyanazon a felületen. Majd 2 óra elteltével megnézték, vagyis mintát vettek. Aztán másnap ellenőrizték, hogy melyiken találtak több baktérium telepet. Nem is hinnénk, de bizony az ember mintáján sokkal több volt, tehát kiderült, hogy a csótánynak 2 óra elég volt ahhoz, hogy megtisztítsa magát.

A csótány, mint gyógyszer alapanyag?

Fura, de igen, így van. Hogy hol alkalmazzák? A  csótányt főleg a hagyományos keleti orvoslásban használják gyógyszer alapanyagnak. Kopaszodás ellen például a csótányport, de bevetették már  az AIDS és a rák gyógyítására is. Aztán itt a  kozmetikai ipar is mely egy olcsó proteinforrást lát benne. Ez csak néhány példa arra, hogy milyen téren gondolnak a felhasználására.

Van, aki nagy pénzeket lát a csótányban?

Elmondások szerint szinte gombamód szaporodnak a csótányfarmok Kína-szerte, ahol nagyon sok pénzt akár 40 dollárt is adnak a szárított csótány kilójáért. A csótányt részben külön étkezési célra tenyésztik, de a kozmetikai és a gyógyszeripar is felvásárlójuk.

Lehet sok mindent pozitívumként láttattam most ezzel a rovarral kapcsolatban, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy milyen káros is tud lenni, ha elszaporodik, s azzal, hogy mindent megmászik és bejárja az egész lakásunkat, megfertőzi az élelmiszereinket. Ezért rettentő nagy egészségügyi kockázattal jár, ha hagyjuk elszaporodni. Ha a házi módszerekkel már nem sikerül megfékeznünk és megállítanunk az elszaporodásukat, akkor javaslom, minden esetben keressünk meg olyan irtással foglalkozó szakembert, aki teljes körű segítséget tud majd adni a számunka.