Szinte hihetetlenül magas szám, de valóban így van, hogy mintegy 4500 csótányfajt ismerünk a világban. Ezek főleg az erdőkben, vagy a mezőkön élnek. Mi leginkább a lakásunkba élő csótányokra gondolunk ilyenkor, pedig ők vannak kevesebben. A sarkkörök kivételével szinte mindenhol élnek különböző példányaik. Persze a legtöbb inkább a trópusokon található. Nagyon változatosak lehetnek már csak a méretük és a színük, vagy a mintájuk alapján is. Vannak közöttük szinte egészen egzotikusak ezt most a mintázatukra értem, meg óriásnak számító gigantikus méretűek is. De ezek közül akad vagy 30 olyan fajuk, amelynek egyedei szinte el sem tudják képzelni az életüket az ember közelsége nélkül. A nálunk őshonos, kistermetű rovarok inkább emberkerülőek, bár nappali életmódot folytatnak: ilyen például a lapp erdei csótány. Ez a csótányfaj, sok más rokonával ellentétben egyáltalán nem mondható egy kártevő rovarnak.

Tehát attól nem kell félnünk, hogy beköltözik majd a házunkba, mint a konyhai csótány. Legtöbbször csak véletlenül kerül be hozzánk. Tehát az alatt, amit fentebb említettem, hogy nem kártevők, azt értettem, hogy nem lakásokban, kertes házakban élnek, hanem a természetben, szabadon. Ha túlzottan elszaporodnak, akkor előfordulhat, hogy bejut az otthonunka néhány példány belőle. Ha viszont úgy tapasztaljuk, hogy tömeges a jelenlétük környezetünkben, a szabadban, tehát ha túl sokan vannak, akkor érdemes alaposabban szétnéznünk a lakásunkban is. Ha tehetjük, mindenképp húzogassuk el például a bútorokat, és vizsgáljunk meg külön minden helyiséget. De jó hír az s biztosak lehetünk benne, nincs ok az aggodalomra, állandó vendégek nem lesznek nálunk ezek a rovarok.

Mit kell tudnunk az erdei csótányokról?

Ez a csótányfaj egész Európában, de jellemzően inkább az északi, és közép-európai részeken gyakori. De már Amerikában is élnek, hisz oda is behurcolták. Elmondhatjuk, hogy hazánkban szinte bárhol az erdős területeken megtalálható és igencsak gyakori rovarnak mondható.
Hogy miről s ismerjük fel? Körülbelül 0,6-1,3 cm nagyságú,és piszkos sárga színű, különös ismertető jele, hogy rendkívül hosszú csápjai vannak. S ami érdekes, hogy mindkét ivar fejlett szárnyakkal rendelkezik, de elsősorban csak a hímek repülnek. Ezért ne lepődjünk meg, ha látjuk, hogy egy csótány berepül esetleg az ablakunkon.

Pedig eddig csak úgy tudtuk, hogy fürge mozgással a talajon tud közlekedni. A nőstényeknek nagyon erős a lábuk s így kiválóan tudnak ugrani. Ők inkább az avarban élnek, ott bukkanhatunk rájuk a talajon, addig a hímek főként az alacsonyabb bokrokat, cserjéket szeretik rejtekhelyül választani. Ők is mindenevők, mint például a lakásunkban felbukkanó konyhai csótányok, de mégis más a táplálékuk kint a szabadban, hisz nem olyan élelmiszereket fogyasztanak, amit az ember közelében meg tudnak szerezni. Inkább, különféle szerves hulladékokat keresnek élelemként, de előfordul, hogy kisebb rovarokat is megesznek.

Megállapíthatjuk, hogy igazán kellemetlen kis rovarok, mivel repülnek is. Ezért úgy tudnak bejutni a lakásunkba, mint például a legyek vagy a szúnyogok elég egy nyitva hagyott nyílászáró s máris megtalálják. Ezért, mint említettem a legjobb védekezés ellenük a szúnyogháló felszerelése lehet. Éjjel elbújnak, ezért napközben találkozhatunk velük, s bárhol a lakásban vagy akár a teraszon is megjelenhetnek. Kicsit ijesztő, mikor például a falon, a padlón, vagy a lakásunk bármelyik helyiségében pillantjuk meg. Ott lehetnek akármelyik bútoron is, vagy épp a konyhánkban. Az emberek többségében épp ezért válthat ki nagy riadalmat, amikor azt látják, hogy valami mászik a tv-n vagy a a tükrön, esetleg az étkező asztalon például ebéd közben.

De előfordul, hogy a fény miatt akár a mobiltelefonunkra, vagy a laptopra, is rámehet. Úgy gondolják, hogy a fény különös módon vonzza, és szinte megbabonázza őket. Mint általában az összes csótányfaj, ezek az erdei csótányok is igen gyors mozgású rovarok. Ha veszélyben érzik magukat, akkor a hímek mivel tudnak repülni így menekülnek, a nőstények viszont hatalmas ugrásokkal tűnnek el a szemünk elől. Mondhatjuk kíváncsiaknak is őket, hisz mindenre rárepülnek, rámásznak, még az emberekre is, s ettől valljuk be a frász jön ránk. Este sem lehetünk biztonságban, hisz, ahogy említettem a világosság a lámpa fénye akár fel is ébresztheti őket a lakásunkba, s akkor azonnal előmerészkednek.

Ha közel lakunk az erdős területekhez, vagy csak az ablakaink, az erkélyek előtt fák, vagy bokrok vannak, akkor számíthatunk rá, hogy könnyedén betévednek ilyenkor az otthonunkba. Kedvelik a meleget, s ezért valószínűleg a kellemesebb klímájú lakásokat keresik. Nyár vége felé jobban lehet velük találkozni, s olyan gyorsan tűnnek fel szinte a semmiből bukkannak elő sokszor. Olyan helyeken is megjelennek, mint például lépcsőházak, s egész a fagyok beálltáig megtalálhatóak. Ám nem csak családi és kertes házakban, hanem a társas házakba is bejutnak.

Még nem is kártevőként van nyilvántartva hisz csak 2014 nyara óta regisztrálták őket hazánkban. Ha bejut a lakásunkba és több példányt is látunk belőle, akkor sem érdemes bepánikolni. Ne rohanjunk azonnal a közös képviselőhöz, hisz nem kell aggódnunk hogy sokáig ott maradnak majd nálunk. Mivel a lapp erdei csótányok a körülöttünk lévő zöld környezetben élnek. Nem teljes területeket fednek be, inkább csak foltokban vannak jelen az ország területén. Így megeshet, hogy az egyik kertben ott vannak, a szomszédban meg nem. De az biztos, hogy ahol megjelennek, ott állandó vendégek lesznek egész a nyár végéig.

Egyik barátom is ijedten panaszkodott nemrég, hogy most tudta meg mikor utánanézett az interneten milyen “bogár” lehet, amit talált, talán csótány lehet a lakásában. Egy délután fedezte fel a rovart, de nem gondolta, hogy egyfajta csótány lehet. Aztán mikor pár nap múlva újakat fedezett fel, azt hitte valami kedves tücsökfajta, és gondolta nem baj, ezektől nem kell tartania, főleg mikor reggelre mindig elpusztultak mindenféle irtószer ellenére. Ezért is volt neki gyanús, s ahogy utána olvasott, mint monda végül is megnyugodott, mert nem kell tartania az erdei csótánytól, csak azóta jobban vigyáz rá, hogy például ne hagyja nyitva az ajtót sokáig, még szellőztetéskor sem. Az ablakokat meg szúnyoghálóval szereltette fel s azóta nem találkozott a lakásban velük.

Hazavihetjük mi magunk is, ha például az erdőben kirándulunk, vagy akár a parkban, esetleg a játszótéren vagyunk a gyerekekkel, észre sem vesszük, belemászik például a hátizsákba. Ezért ha ilyen környezetben járunk, jó, ha hazatérve is átvizsgáljuk a ruhánkat és azokat a dolgokat, amik velünk voltak. De akkor a végén a cikknek, zárszóként mégis azt mondanám, hogy ezektől az erdei csótányoktól igazán nincs félnivalónk, ám jobb a megelőzés, ha inkább eleve ki tudjuk zárni őket az otthonunkból. Jobban kell tartanunk a lakásainkba beköltöző konyhai csótányoktól.