Terjedőfélben az erdei csótányok

Azt hittem már mindent tudok a csótányfélékről, s több cikken keresztül ezt a fajta tudásom meg is osztottam a kedves olvasókkal. De magam is meglepődtem, mikor valamelyik reggel a szobám redőnyét felhúzva egy fura szerzet mászott az ablaküvegen. Eléggé megijesztett. Olyan volt, mint egy csótány. De ááá, elhessegettem a gondolatot, nálunk nincsenek csótányok, meg itt fent a harmadikon, hogyan jutott volna fel az ablakra? S aztán mikor hirtelen szárnyat bontott és elrepült akkor még jobban meglepődtem. Teljesen csótány kinézete volt, s láttam már ilyet máskor is így ősz közeledtével a közeli parkban, de azt hittem valami másfajta számomra eddig ismeretlen bogár. S ekkor úgy éreztem mégis utána kell néznem. Ezért ezt a cikket most ennek a rovarnak az ismertetésére szánom.

A repülő csótány

Van ilyen? Igenis van, bátran kijelenthetem! Mint tudjuk, igencsak sokféle csótány létezik. A csótányok egy rovarrend, azaz egy kategória például a bogarakkal és a lepkékkel. Mégis elmondhatjuk, hogy hatalmas különbségek vannak csótány és csótány között, olyan ez, mint hogy léteznek pillangók és velük szemben vannak a kártevő molylepkék is.

Először is vajon milyen fajjal van dolgunk?

Mint megtudtam, a hivatalos neve lapp erdei csótány. Eddig elsősorban inkább a főváros környékén találkozhattak inkább jobban vele a budai kerületekben, tehát a zöldövezetekben. De mára már igencsak elterjed máshol is az országban. De míg a közönséges csótányok azaz a német, vagy a konyhai a szárnyukat nem képesek repülésre használni, addig ez a rokonuk a lapp erdei csótányok nagyon jól repülnek. Főként a hímek,ezért valóban igaz és jól láttam mikor azt állítottam, hogy elrepült előlem, mielőtt jobban szemügyre tudtam volna venni. Tehát a hím csótány igen jól tud repülni, míg érdekes módon a nőstények inkább ugranak.

Hogyan szaporodnak?

Ezzel kapcsolatban azt mondhatom, hogy petével történik. A nőstények évente akár 950 petét is le tudnak rakni egy nyár alatt, s majd ezekből  a következő tavasszal kelnek ki a lárvák. Aztán a kikelt  lárvák úgymond teljesen a  “szülőkre” hasonlítanak, de ilyenkor még nem rendelkeznek szárnyakkal. A nimfák az avarban élnek, és nem nappal, hanem éjjel aktívak. Hazánkban  a telet lárva alakban vészelik át.

Mit tudunk az életmódjáról?

Ez a csótányfaj szinte mindenben különbözik az előző cikkeimben ismertetett többi társától. De miért is? Már abban is eltér, hogy nem éjszakai életmódot folytat. Tehát nem kell virrasztanunk éjjel, ha esetleg meg akarjuk nézni magunknak. Nappal aktív és az erdőben élő rovarról van szó. Még azt is elmondhatom, hogy nem kártevő. Az erdei csótány tehát nappali életmódot folytat, és a lakások. épületek  helyett,  inkább az erdőben, vagy erdei övezetben, tisztásokon, nagy fás parkok  környékén érzi jól magát.

S hogy itt is mi a kedvenc búvóhelye?  Legjobban az avar alatt érzi jól magát. De ezen nem is csodálkozom, mivel ez a fajta rovar is “mindenevő állat”. De elsősorban a földön található korhadékok és az avarba, vagy a  fatörzseken megbúvó kisebb rovarok a fő táplálékai. Ezeket fogyasztja tehát nagy előszeretettel, s mivel ezekből bőven talál elegendő mennyiséget a lakóhelyén, nem is keresi az ember társaságát. Érdekes, hogy míg a nőstények általában  a talajon találhatók meg, úgy a hím csótányok szívesebben kedvelik a kisebb bokrokat, s ezen tanyáznak. Ahhoz hogy igazán jól érezzék magukat páradús és a nagy nedvesség tartalmú környezet szinte elengedhetetlen.

 

Miről ismerjük fel?

Azt mondhatná, aki először lája, hogy teljesen hasonlít a többi csótányfajra, ám ahogy  én is észrevettem valami nem stimmel ezzel a kijelentésemmel. Így te is rájöhetsz hamar, mert  ha jobban megnézzük, máris megláthatjuk azokat a külső jegyeket, amiből kiderül ez bizony nem az, amire gondoltunk.  Igaz a külsejében sok olyan dolog van, ami hasonló például a konyhai csótány kinézetével, ilyen a hosszú csáp, s a mérete is ami  6 – 12 mm, vagy épp a  szárnyfedő, barnás színezete. De sok mindenben viszont  teljesen  eltérnek a lakáson belül előforduló rovaroktól. Az erdei változat színe szerint nem teljesen barna azért,  mondhatnám inkább  piszkos sárga színű és rendkívül hosszú csápjai vannak. Viszont mindkét ivarra tehát a hím és a nőstény is  igencsak fejlett szárnyakkal rendelkezik.

Gond ha bejut a lakásunkba?

Most lehet, sokan aggódni kezdenek. Na, itt egy újabb ellenség, egy ismeretlen rovar.  Nem elég, amikről eddig is hallottunk s kártékony életmódjukkal sok bosszúságot okoznak, meg persze betegséget is terjesztenek. Valamint nagyon nehéz a kiirtásuk is tudjuk, ahol súlyos mértékben elszaporodnak.
Ám szerencsére ennél a fajnál nem kell attól tartanunk, hogy befészkeli magát a lakásunkba, mert ott nem fogja magát jól érezni.  Ezért biztos, hogyha bent az otthonunkban találkozunk vele, az csak véletlenül kerülhetett oda. Tehát például úgy, hogy  berepült mondjuk egy nyitott ablakon, vagy ajtón keresztül. Ám nem is az a baj, ha egy két példány betéved hozzánk, hanem sokkal inkább  az, ha sokadmagával a kertünket lepik el. Ebből már adódhatnak károk is.

Mit lehet tenni akkor  ellenük?

Mivel biztos senki nem szeretné, ha a lakásába bekerülne ez a rovar, legjobb, ha védekezünk ellene. De hogyan? Mi lehet a jó módszer. Elsősorban amit ajánlani tudok s a véletlenszerű berepülésük ellen is véd, ha minden nyílászárónkat  szúnyoghálóval szerelünk fel. Jó, ha leszigeteljük az ajtók ablakok környékét, ne hagyjunk mellette réseket, ez természetesen a többi rovar ellen is hatásos lesz később. Nem kell attól félnünk, hogy tömegesen lepnek majd el bennünket, mivel nem szeretnek  zárt helyen élni, s táplálékot sem találna a lakásunkban. Azért ha például nincs szúnyogháló az ajtónkon, vagy épp nyitva hagyjuk az ablakot szellőztetés miatt, jó, ha nem úszik fényárban a házunk, mert az erős fény viszont igazán vonzó lehet a számukra, és ezzel úgymond odacsalogatjuk őket.
A kertünket, ha rendben tartjuk, ősszel a lehullott leveleket, avart összeszedjük, akkor elkerülhetjük, hogy megtelepedjenek alatta. Kertes házak esetében, főleg ha ezeknél fával történik a fűtés, akkor nagyon óvatosnak kell lenni a tűzifa elhelyezésével is. Ugyanis ez a sokszor nedves, vagy épp korhadt fa igazi csábítás az erdei csótány részére. Tehát ha ezeket a tűzifákat bevisszük, mondjuk, kosárral akkor bevihetjük a csótányt is igen könnyen vele. De ha már mégis bejutottak, hatásos lehet, ha például porszívóval összeszívjuk, vagy esetleg seprűvel, lapáttal összegyűjtjük őket.

Aztán így visszaemlékezve már tudom, hogy a tavalyi nyaralásunk alkalmával is találkoztam ezzel a rovarral, de ugye akkor még nem ismertem fel. Mikor  egy erdő közeli kis háznál a kertben az asztalra kirakott gyümölcsöket dézsmálta meg épp. Mondhatom ez is elég gusztustalan és visszataszító rovar. Azért bízom benne, hogy sikerült ismét egy- két hasznos információt és tanácsot adnom, hogy jobban megismerhessük a csótányokat.