A csótányokról sok cikkemben lehetett olvasni már, a viselkedésükről, kártételükről, szaporodásukról, vagy épp az egészségügyi kockázatukról, hogy csak néhányat említsek.  Ám ilyenkor mindig csak a lakásban élő fajokra gondolunk, épp ezért szeretném most  azokat a csótányféléket is bemutatni, amelyekkel még hazánkban találkozhatunk.

Annyit még elöljáróban, hogy világszerte igen nagy mértékben el vannak szaporodva ezek a rovarok, és szinte a Sarkvidék kivételével, minden földrészen megtalálhatóak, de a legtöbb fajtájuk mégis a trópusokon él. Európában inkább a kisebb  termetű fajok honosak, amelyekkel leginkább találkozunk, a környezetünkben letelepedett nagyobb méretű csótányokat  más földrészekről hurcoltuk be hajókkal, repülőgépekkel az utazások, vagy kereskedelem során.

Így elsőként a német csótányt említeném meg, amelyet sok helyen  muszkabogár néven is ismernek. Ezt a csótányfajt Afrikából hurcoltuk be Európába, úgy mint az

amerikai csótányt is. Amellyel a leggyakrabban találkozhatunk a lakásunkban is, az a konyhai csótány vagy más nevén a svábbogár. Hogy ez hogyan és honnan került hozzánk, vagyis hol lehet az őshazája, sajnos a mai napig rejtély fedi.  Aztán megemlíteném még, hiszen egy -egy kirándulás alkalmával találkozhatunk vele, sőt haza is hurcolhatjuk a lapp erdei csótányt, mivel a magyarországi erdőkben is honos rovar. S ötödikként itt élnek nálunk a fakó erdei csótányok is.

A konyhai csótányokról már igencsak sokat olvashattunk, de talán a többi fajtát kevesen ismerik, épp ezért akkor most nézzük át mit is kell tudnunk ezekről a rovarokról. Kezdjük akkor a német csótánnyal. Ez egy igen gyakori faj a városokban is, így a lakásunkba, is szívesen beköltözik, s el kell mondani róluk,hogy a sima felületeken is fel tudnak mászni, tehát akár a plafonról  is elénk pottyanhat bármikor. Ezek a rovarok mint ahogy említettem is  Észak-Afrikából származnak, és mindkét nemük tud repülni, igaz nem szívesen használják ezt a képességüket..

A német csótányok világosbarna színűek, és a torukon hosszában két sötét csík van. Méretüket tekintve a felnőtt csótányok 1,58 cm hosszúak, és úgy a hímnek, mint a nősténynek teljesen kifejlett szárnyai vannak.  A petetokban találhatók a tojásai melyek lehetnek  15 és 80 között is. Egy petetokban tehát sok tojás van, s a nőstény német csótány sokkal gyorsabban válik ivaréretté, mint a többi faj egyedei. Az átlagosnak mondható  életciklusuk az 60 nap. Mivel ezek a csótányok eléggé kicsik, nagyon jól tudnak rejtőzködni és álcázni magukat. Sajnos az is igaz rájuk, hogy könnyen ellenállókká válnak a rovarirtó szerekkel szemben.

Nagyon szeretnek elrejtőzni például a  burgonyás vagy  hagymás zsákokban, de raktárakban, az üvegtartó rekeszek, ládák, kartondobozok is remek búvóhelyek a számukra. Tehát általában a meleg és sötét helyeket imádják, amik  tele vannak apró repedésekkel, vagy más kicsi nyílásokkal,  mert ezeken keresztül vígan tudnak közlekedni. S lényeges még, hogy  ezek a helyek általában nyirkosak, vagy víz és élelem közelében vannak. Ha különböző rovarirtó szerekkel próbálkozunk ellenük, akkor tudnunk kell, hogy azok a csótányok akik már ellenállóvá váltak a rovarirtó szerekkel szemben, teljesen szabadon mászkálnak  az egész épületben. Így gyakran  előfordulhat,  hogy igaz éjszaka a legaktívabbak, de ha nem zavarja őket senki, akkor akár nappal is  bármikor előjöhetnek  a rejtekhelyükről.

Nem is gondolnák sokan, hogy ez a csótányfaj főleg a fővárosban jelent meg a elmúlt évek folyamán nagy számban, s itt is inkább a budai zöldövezetekben. Tehát a hivatalos neve  lapp erdei csótány. Igencsak sok kellemetlenséget tud okozni a parkokban, a játszótereken  is. Míg a német,s a  konyhai csótányok  a szárnyukat nem képesek, vagy nem akarják  repülésre használni, addig a lapp erdei csótányok bizony nagyon jól tudnak repülni. Elsősorban vonatkozik ez a hímekre, mivel a nőstények inkább ugranak.

Szerencsére ezek a rovarok kint a szabadban érzik jól magukat, nem kell attól tartanunk, hogy elözönlik a lakásunkat, legfeljebb csak néha-néha tévedhet be egy példány, mikor épp nyitva hagyjuk az ablakot, ajtót, például szellőztetés alkalmával. Miről is ismerhetjük fel őket?  Jellegzetes, hosszú a  csápjuk , 6 – 12 mm, a szárnyfedőjük, barnás színezetű, sok mindenben  eltérnek a lakásunkban élő kártevőktől. Ez főleg a életmódjukban figyelhető meg. Az erdei csótány ugyanis nem éjszakai rovar, nappali életmódot folytat, s főként mint ahogy a nevében is benne van,az erdei környezetben szeret élni. Tisztások, erdőszegélyek, fás, bokros területek környékén érzi jól magát. Itt is inkább az avarban rejtőzik el. Mindenevőnek nevezhetjük, hiszen,korhadékot, valamint  kisebb rovarokat is  gyakran fogyaszt. Tehát a lakásokba nem  megy be csak úgy, s nem is ez okoz igazi gondot vele szembe, hanem az, ha például tömegesen lepnek el egy egész kertet, mivel így nagyobb kárt is okozhatnak  a tulajdonosoknak. De nagyon kellemetlen tud lenni, akkor is  ha kint szeretnénk elkölteni mondjuk egy ebédet, vagy  vacsorát s épp belerepülnek a poharunkba, vagy a tányérunkba.

Tudunk elég sokat tenni azért, hogy ne találjuk szembe magunkat a lakásunkban egy ilyen példánnyal. Például, hogy ne tudjon a nyílászárókon át berepülni, a legegyszerűbb védekezés ha azokat szúnyoghálóval látjuk el. De mivel márt tudjuk, hogy az emberek otthonai nem nagyon vonzzák,  nem ez a  természetes élettere, nem kell félnünk, hogy majd tömegesen fognak berepülni és elszállásolni magukat nálunk. Főleg este kell jobban figyelnünk, mert a nyitott ajtó és a lámpafény lehet vonzó a számukra.A kertben is vannak olyan teendőink, amelyeket jó ha megcsinálunk mielőbb. Mire is gondolok? Tartsuk rendbe a kertet is, ne csak a lakásunkat. Takarítsuk össze az avart hiszen ezzel megszüntetjük azt, hogy oda el tudjanak rejtőzni és kényelmes szállásnak tekinthessék.Tehát ha már csak ezt rendszeresen elvégezzük, akkor akár ezzel is meg tudjuk akadályozni a kertünk megszállását. Ha drasztikusabb módszert  szeretnénk, mert nagyon elszaporodtak ezek a rovarok, akkor érdemes megpróbálkozni a vegyszeres permetezéssel. Ám jó tudni, hogy  mivel szabadban élnek,s  vándorolhatnak egyik helyről a másikra,úgy később visszajöhetnek újra hozzánk is, és ráadásul az irtószerek aktivitási ideje is más, mint zárt térben, mivel itt az időjárási  viszonyoknak is ki van téve, s sokszor épp emiatt kétséges hogy mennyire lesz hatásos.