Az elmúlt hetek alkalmával számtalanszor írtam már a csótányokkal kapcsolatban, de azt hiszem ez egy olyan téma, amit jó, ha mindig előveszünk és igyekszünk felfrissíteni a tudásunkat. A parkokban, kertben a csótányok természetes lakók, de a lakásunkban  nem szívesen látott vendégek. Mivel egyre hidegebbek lesznek, és szinte folyamatosan esik az eső, tehát itt az igazi ősz. Ez az az időszak, amikor az emberek is behúzódnak már a lakásokba, a melegbe, de így vannak ezzel az állatok és sajnos a rovarok is. Lehet eddig nem is vettük észre, hogy nem vagyunk egyedül, éjjel különös látogatók lepik el a konyhánkat, vagy épp a fürdőszobában találkozunk velük. Svábbogár, vagy csótány? Svábbogárkén is emlegetik sokan ezt az igencsak visszataszító és sokakban undort keltő rovart.

Tehát a csótány és a svábbogár egy és ugyanaz. Hazánkban 3 csótányfaj él, ezek a német csótány, a konyhai csótány, és az amerikai csótány. Mivel egyik jellegzetességük, hogy a testük erősen  lapított, ezáltal akármilyen szűk helyre, hézagba, repedésekbe képesek elrejtőzni. De azt is tudjuk róluk, hogy az úgynevezett  tapadólebenyek segítségével akár még arra is képesek, hogy a sima függőleges falon is fel tudnak mászni. Ez az egyik oka, hogy szinte bárhol találkozhatunk velük a lakásunkon belül. Persze amint említettem is már inkább a meleg, nyirkos, vizes helyeket kedvelik elsősorban  igazán.

Mondhatjuk, hogy a  csótányok ott élik igazán a  világukat, ahol van számukra megfelelő élelem, víz és természetesen búvóhely, ahol el tudnak rejtőzni az emberek szeme elől. Ezért okos ötletnek tűnik az, ha ezeket a lehetőségeket  próbáljuk először is megvonni tőlük. Ezek a rovarok éjszaka aktívak, így nappal sötét repedésekben és résekben húzzák meg magukat. Épp ezért van az, hogy egyáltalán nem könnyű feladat felderíteni a hollétüket, hiszen rejtőzködő életmódot folytatnak s emiatt elég ritkán látjuk őket. De aki egyszer már találkozott ezzel csótánnyal, az biztos meg fogja ismerni ha az otthonában látja viszont. Miről is ismerhetjük fel, nézzük újra a főbb jellemzőit.

A csótányokról általánosságban

Ahogy a cikk elején is említettem  testük úgymond  lapított test, ez segíti őket abban, hogy szinte mindenhova  képes behúzódni. A csótányok a párzásuk után a petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és a tokban elhelyezkedő peték száma függ a csótányok fajtájától. Aztán ezekből a  petékből kikelő lárvák már nagyon hasonlítanak a kifejlett rovarhoz s olyan 3-5 mm nagyságúak. Majd többszöri vedlést követően elérik a végleges méretüket is. Ha a táplálkozásukra vagyunk kíváncsiak, akkor elmondhatjuk, hogy egyáltalán  nem finnyásak, hisz mindenevő rovarok. Kedvelik a  növényi és az  állati eredetű élelmiszereket  is.

De ha nem találnak ilyen ennivalót, akkor lehet, hogy egyéb anyagokat is elfogyasztanak, nem is gondoljuk, hogy mik lehetnek ezek, például különböző ruhaanyagokat, vagy a papírt is.  Amikor éjszaka előjönnek a rejtekhelyükről egész idő alatt arra törekednek, hogy azt az élelmet, amire szükségük van, felkutassák és megszerezzék. Amennyiben  kemény táplálékot fogyasztanak el, igazán gusztustalan a mi szempontunkból  nézve, de a  hányadékukkal oldják fel. Régebben is írtam már, hogy a csótányok elég jól bírják az éhezést, sőt annyira, hogy  táplálék nélkül képesek akár hetekig is életben maradni. S hogy mi a helyzet a vízigényükkel? Sok folyadékot igényelnek, s nagyon rosszul tűrik, ha szomjazásra vannak ítélve. Ezért ha nem jutnak vízhez, akkor szinte biztos, hogy pár nap alatt elpusztulnak. Hőmérséklet igényükre jellemző, hogy a legkedvezőbb számukra a 23-35 fok meleg. Ezért is igyekeznek az őszi hidegebb idő ellen a mi otthonainkba is beférkőzni még időben.

Betegséget terjeszthetnek

Erről is szóltam már régebben, hogy igenis terjeszthetnek különböző fertőző betegségeket is a csótányok. Hogy ez hogyan lehetséges? Ez az életmódjukkal magyarázható. Mivel általában ezek a rovarok a közelünkben lévő  szennyezett helyeken élnek, gondolok itt a szeméttárolók környékére, vagy a csatornákra, s ott olyan anyagokkal táplálkoznak  amik már eleve fertőzöttek lehetnek. Aztán a lakásunkban a mi élelmiszereinket is felkutatják, s így sikerül ezt a fertőzést hozzánk is eljuttatniuk. Ebből adódik, hogy gyakran különböző gyomor és bélrendszeri megbetegedést kiváltó baktériumok  terjesztésében működhetnek közre. Veszélyesebb lehet ez a fertőzés például egy betegségben amúgy is legyengült immunrendszerű ember esetében. De a csótányok megjelenése kritikus lehet például a kórházakban vagy idős, beteg embereknél, akik ápolásra szorulnak, még nagyobb kockázatot jelenthet. Ám azt hiszem, bátran kijelenthetem azt is, hogy  a lakásainkban megjelenő csótányok  számunkra nem jelentenek veszélyt  olyan szempontból, hogy  betegségterjesztő szerepük szinte elhanyagolhatónak mondható.

A csótány és a robottechnika

Így a cikk vége felé egy kis érdekességet is szerettem volna hozni ezekkel a rovarokkal kapcsolatban. Míg az emberek többségét taszítja már a csótányok látványa is, és próbálják elkerülni, hogy az otthonukba beköltözzön, egy amerikai kutatócsoport felfigyelt a mozgásukra. Bob Fullt nagyon lenyűgözte az, hogy ezek a rovarok mire is képesek. Mivel rendkívüli módon tudnak  manőverezni, és nagyon gyorsan képesek mozogni szinte nincs számukra olyan hely, ahova be ne tudnának jutni. Egy számítógépes elemzés által lelassították a csótányok mozgását, s így láthatták, hogy a 6 lábukból egyszerre hármat használnak, s azt is úgy, hogy az egyik oldalon kettőt, s a másik oldalon egyet, amivel úgynevezett pattogós, rugós mozgást végeznek. Ez rendkívüli módon segíti abban, hogy szinte minden akadályon keresztül tudjon menni, és hihetetlen módon tudjon manőverezni a testével.

Ez ihlette  meg a tudósokat, hogy a csótány mozgását megismerve a robottechnikában vessék be ezt a tudásukat. Véleménye szerint a csótányok lábszerkezete olyan, mint az autóknál a rugós felfüggesztési módszer. De nem olyan, mint egy merev fém rendszer, az állatok mozgása se olyan, akkor miért kellene egy robotnak is olyan merevnek  lennie? Így Full és a vele együttműködő kutatók megalkották az RHex-et, vagyis az önállóan manőverezni tudó robotot.  S hogy mit is tud ez a robot? Igen gyorsan tud mozogni hisz másodpercenként 3 métert tud megtenni, Nem lát nem érzékel, s nem érez semmit, mint  a rovar, de mégis képes arra, hogy a számára szinte lehetetlennek tűnő akadályokat legyőzze. Készült egy másik ilyen elven működő robot is, a sprawlita a Stranfod Egyetemen. Nagy reményeket fűznek hozzá, hisz olyan területeken tudnák majd használni, mint például a NASA bolygókutató akciói, vagy a hadseregben aknakeresésre.

Remélem ezzel a mai cikkel is tudtam újat mondani a csótányokkal kapcsolatban. Azért ne felejtsük el, hogy mennyire fontos az, hogy időben észre vegyük, ha befészkelik magukat  a lakásunkba! Ne hagyjuk őket elszaporodni, mert akkor igencsak nehéz dolgunk lesz, ha ki akarjuk lakoltatni az otthonunkból.  Hívjunk szakembert erre a feladatra mindig, hisz ők tudják igazán rövid időn belül kiirtani a csótányokat.